Gróf Széchenyi Istvánnak, Sopron első díszpolgárának emlékét halála után méltó módon kívánta megőrizni a város. 1861-ben Kania Ferdinánd polgármester javaslatára a Promenádot Széchenyi Istvánról nevezték el. Így a mai Széchenyi tér lett Sopron első történelmi személyiségről elnevezett tere. Ugyanebben az évben – a május 14-én megtartott közgyűlés 1656. számú határozatával – további rendelkezések is születtek:
1. hogy egy Széchenyi-alapítvány alkottassék, melyből évenként egy reáltanodai növendék segélyeztetnék;
2. hogy Széchenyi díszes arczképe a tanácsterem részére megszereztessék;
3. hogy egy Deák-kúttól a Széchenyi-térre készítendő vizvezetés által emitt egy ugrókut építtessék; végre
4. hogy a nagy magyar, boldogult Gróf Széchenyi István, emlékének dicsőítésére és Sopron városának e szorosabb köréhez tartozott halhatlan hazafi iránti különös kegyeletének örökítésére a tőle elnevezett téren egy méltó emlékszobor állíttassék; és minthogy a halhatlan hazafi különösen a gyakorlati államgazdászat és iparüzlet terén szerezte mind magasztos teremtő ereje, mind számtalan áldozatok árán babérait, a közgyülés e nagy férfiu emlékét úgy véli méltóan dicsőíthetni, ha dicsőített nevét e téren adja át a hálás utókornak.
Mi végett elhatározza: hogy városunkban egy úgyis oly égető szükséggé vált főreáltanoda állíttassék föl, hol minden valláskülömbség nélkül képeztetnek az ifjak, mely tanoda »Széchenyi« nagy nevét viselendi.
Az 1896 szeptemberében megalakult szoborbizottság kétszeres életnagyságú (3,6 m) bronz szoborral kívánt emléket állítani a legnagyobb magyarnak. A bizottság elnöke Póda Endre apátplébános, titkára pedig a levéltár és a múzeum közös igazgatója, Kugler Alajos volt. Mások mellett tagjai közé tartozott Baán Endre alispán, Gebhardt József polgármester, Bella Lajos régész, Printz Ferenc, a Városszépítő Egyesület elnöke, és ifj. Stornó Ferenc. A felállítandó szobor mintáját még Izsó Miklós készítette el. A művész váratlan halála után tanítványára, Mátrai Lajosra maradt a megvalósítás.